Azt nem tudom megítélni, Cserhalmi György mennyire jó színész. Nem is vagyok rá hivatott. Színpadon tán sosem láttam, a hetvenes-nyolcvanas években sok filmben szerepelt, a korszak (egyik) idolja volt. Ebbe ugyan beletartozott például Az ötödik pecsétben nyújtott alakítás is, amit rendre feltüntetnek a neve mellett, s ahol egy (szó szerint) felismerhetetlenségig összevert, kezénél fogva fellógatott kommunistát alakít némán, pár másodpercig, amíg Őze Lajos felpofozza.
(...)

https://demokrata.hu/velemeny/cserhalmi-nagy-keresztje-1221414/

Ungváry Zsolt jegyzete a demokrata.hu-n.

– Valami érdekeset mesélj végre, Seherezádé, vagy leüttetem a fejedet! – szólt a szultán.

– Megteheted, uram, mert mindent megtehetsz. Halld hát történetemet, amelyben különös államformáról fogok mesélni. A gyaurok között él egy olyan szokás, hogy nem Allah kegyelméből, élete végéig uralkodik az arra hivatott, fénylő arcú padisah, miként te, uram, hanem választják a vezetőt, és úgy hívják a rendszert, hogy köztársaság. Elnök pedig bárkiből lehet.

(…)

https://demokrata.hu/velemeny/ezeregyejszaka-1218929/

Ungváry Zsolt Jobbszél-jegyzete a Demokratában és a demokrata.hu-n.

A nemzetek születését nehéz egyetlen pillanathoz kötni, többnyire hosszú folyamat, míg kialakul az egységes nyelv, a tudat, a sok hagyományból a vezérfonal kiválasztása. A magyarok esetében nem így van. Ismert a hely, az időpont és a körülmények. A Vérszerződéskor, Etelközben hét törzs (és annak hét vezetője) úgy dönt, hogy szövetségre lép, és addigi nevüket hátrahagyva a legerősebb, legbefolyásosabb alakulatról attól kezdve magyaroknak hívják őket. Ez különösebb zökkenők nélkül lezajlik, nem nagyon van nyoma annak, hogy Kér, Keszi vagy Kürt-Gyarmat identitásúak megkérdőjelezték volna a magyar nemzet egységességét.

Az államok kialakulása is gyakran évszázadokba telik; harcok, hódítások, házasságok és örökségek, békeszerződések és erőskezű uralkodók elképzelései nyomán formálódtak Európa országai. Nekünk két világos, egyértelmű pillanatunk van: a Honfoglalás gyakorlatilag kijelölte a területet, az államalapítás pedig megteremtette közjogi feltételeit az együttélésnek. Tudjuk a nevet és nagyjából az időpontot is. Tulajdonképpen a december 25. (Szent István megkoronázása) vagy augusztus 15. (a Szent Korona felajánlása) precízebb lenne, mint a kicsit mesterségesen meghatározott augusztus 20-a, de azért mégis egy ezeréves ünnepről beszélünk.

(…)

https://vasarnap.hu/2026/08/20/ungvary-zsolt-magyar-szuletesnap/

Ungváry Zsolt írása a vasarnap.hu-n.