„Elfogadhatatlan számomra, hogy valaki úgy akarja felépíteni magát, hogy mások megítélését próbálja lerombolni: rosszindulatúan, etikátlanul, hazugságokat terjesztve”.
https://demokrata.hu/velemeny/forsthoffer-fellazadt-1241528/
Ungváry Zsolt jegyzete a demokrata.hu-n.
FELIDÉZÉS 13. - Amikor a politika történelemmé válik.
Korábbi Jobbszél-jegyzetek emlékeztetnek a múltra.
Az alábbi írás 2025.08.13-án jelent meg a Demokratában.
A fesztivál befejeződése utáni hajnalon a vízparti kecóban gyűltek össze a fiatalok; fülükben még csengett a „Mocskos Fidesz!”, átizzadt pólójukon virított az O1G és idegeikben ott lüktetett az „Orbán takarodj!” rigmusának vad mámora.
Dani pizzát rendelt, Lili és Vivi kihordták az italokat a hűtőből, a teraszon kábultan ténfergők lelkes éljenzésétől kísérve.
– Milyen menő már Majka, mi? – szakadt ki egy akaratlan alliteráció Bencéből. – Puff, a mikrofonnal a Viktátorba! Az kell neki, mert hát mit kaptunk tőle?
Röhögés, háborgás, pjújolás, „macskás fadísz”-kiáltások feleltek rá. Majd a hirtelen beállt csendben egyikük bátortalanul megszólalt:
– Faterom munkanélküli volt, a segélyből csak ivott, semmit sem adott haza, aztán kapott közmunkát, ma meg már az építőiparban melózik. Ő fizette a fesztivál-jegyemet is…
– Az én muterom már nyugdíjas, kapott tizenharmadik havit, az enyémet ő köhögte ki.
– Én nem fizetek szja-t, mer nem vagyok huszonöt, öcsémnek ingyen van a tankönyv, pedagógus anyámnak emeltek egy csomót, nettó fél milla fölött kap, becs szóra, ő se fizet szja-t, mert négyen vagyunk…
– Én erdélyi vagyok – szólt egy lány –, magyar állampolgár, a barátom munkácsi, ő is magyar, nem is megy haza Kárpátaljára, mert elvinnék katonának megdögleni.
– Én országbérlettel jöttem le, kétezer forintért egész hónapig bárhova utazhatok. Innen Pestre megyek egy másik buliba, szeptemberben az ír meccsre a Puskásba, megnézzük Szobót, énekeljük a Nélküledet, állati a hangulat…
Bence kényszeredetten bólogatott, de aztán fölemelte a magasba a sörösüvegét, úgy kiáltotta, mint az öreg Bárczi, amikor tetemre hív:
– Na de a közmunkán, nyugdíjemeléseken, szja-mentességeken és kedvezményeken, egyéb családtámogatásokon, kettős állampolgárságon, országbérleten, Puskás Stadionon, Liget-projekten, MVM Dome-on kívül mit kaptunk a Fidesztől?
– A közbiztonság… Az elég jó, unokatesóm Kölnben lakik, nem mer kimenni a…
– Demagógok! Mit értetek ti a politikához?
Az Orbán-kormány alatt a költségvetésből „kifolyt” pénzeket nem a Dunába (Tiszába) dobták csak úgy, hanem magyar emberekhez, családokhoz, szülőkhöz, kkv-khoz, autó- vagy lakástulajdonosokhoz jutottak, akik ebből költöttek – eltartva például vállalkozásokat, újra adóbevételekhez juttatva az államot –, és közben fenntartották magukat, valamint a hozzájuk közel állókat; pontosan beteljesítve a magyar állam céljait.
A rezsicsökkentést, a sokmilliónyi magyarnak juttatott támogatást is meg lehet spórolni, hizlalni vele az államkasszát. De mire költenének inkább? Van-e annál jobb, nemzetibb, magasztosabb, mint az embereket segíteni a mindennapi megélhetésben?
Böjte Csabát is megtámadták, hogy pénzt kapott a piski csatatér áldozatainak emlékparkjára. Ugyan van-e nemesebb cél, mint szabadságharcos elődeink tisztelete, a határon túli magyarság megsegítése? Képes-e bárki méltóbb, alkalmasabb, megbízhatóbb embert találni Böjte atyánál? Ki és milyen célra kaphatna jogosabban a magyar költségvetésből?
https://vasarnap.hu/2026/10/14/ungvary-zsolt-mire-valo-a-penz/
Ungváry Zsolt írása a vasarnap.hu-n.
