– Furcsa párhuzamosságok a magyar történelemben. Érdekes tétel. Melyik alcímet választotta?
– „Cherchez la femme!”„Keresd a nőt!” Miként ötvöződhet ez a téma nemzetépítéssel, pátosszal, erővel,
államférfiúi nagysággal a Reformkorban, és hogyan válhat nevetség és gúny tárgyává, kisszerű
bosszúállássá a huszonegyedik század harmadik évtizedében. Alkotóenergiákat szabadíthat fel a férfiban,
ám a csalódás ördögien gonosszá, a rombolás megszállottjává tehet valakit.
– Fejtse ki!
– Széchenyi István sokáig léha, nemtörődöm módon élt, de reménytelen szerelme a férjes Seilern
Crescentia iránt, az imádott hölgy figyelméért folytatott küzdelem a legjobbakat hozta ki belőle. Nem
haragot, dühöt vagy nyafogást szült ez a vágy, hanem a nemzet felemelésének előmozdításáért végzett
erőfeszítéseket; a gazdaság felvirágoztatását, az alkotmányosság, az emberi méltóság és a független
magyar politika megteremtését eredményezte. Lánchíd és kaszinó, Vaskapu-szabályozás és törvény előtti
egyenlőség, közteherviselés és felelős minisztérium születtek az energiáiból.
– Nézzük akkor az antitézist, az árnyoldalt.
– Másik szereplőnk, most hirtelenjében nem jut eszembe a neve, rövid ideig volt miniszterelnök
valamikor a húszas években...
– Nincs jelentősége, folytassa...
– Nos, itt azt figyelhetjük meg, hogy a szerelmi csalódás, a párkapcsolati alkalmatlanság, a társ szeretete
helyetti önimádat miként torzítja el annyira a személyiséget, hogy saját kudarcát egész közösségekre
vetítse ki, és a maga férfiúi szégyenét hogyan fordítsa gyűlölettel a sikeresek ellen, és álljon bosszút akár
az egész nemzeten. Amiként a hamelni patkányfogó maga után csalta a biztos halálba a város gyermekeit,
úgy próbálta a gyűlölet poklába vezetni a magyar fiatalokat.
– Mi a konklúzió?
– A későbbiek tükrében látható, hogy aki kardot ragad, kard által vész. Akit csak a bosszú mozgat, maga is
bosszú áldozatává lesz. Robespierre-t is végül elérte ugyanaz a végzet...
– Köszönöm, ez már egy másik tétel.


Az írás 2026.10.07-én jelent meg a Demokratában.

https://demokrata.hu/velemeny/motivacio-1237590/

(...)
Amióta ellenzéki szavazatokkal megalakult a kormány, a parlament működése egészen sajátságos irányt vett. Egy-egy felszólalás után, ha valaki nem tudta, az adott képviselő hová tartozik, nehezen lehetett eldönteni, melyik politikai irányzattól jött a javaslat vagy a kritika. Ellenzéki női képviselők rendszeresen támogatták a kabinet előterjesztéseit, a kisebb kormánypárti frakciók pedig olykor kiszavaztak.

Ezúttal egy ellenzéki honatya interpellációjára került sor „Mi lett a nemzeti sikersportággal?” címmel.

            – Sajnos – kezdte a felszólaló –, kis ország lévén, pénzszűke és, valljuk be, divat és hagyományok híján is, igazából egyetlen sportágban, a férfi kézilabdában tudtunk ott lenni néha nagyobb nemzetközi tornákon. Olykor még apróbb babérok is teremtek. Más, boldogabb nemzeteknél egy-egy sportsiker, olimpia vagy világbajnokság összehozza a közösséget, nekünk efféle élményből viszonylag ritkán adatik. Ha mégis, az szinte kizárólag a férfi kézisekhez kötődött. Néhány éve a honi szövetség – nem mondom, hogy nem bizonyos társadalmi és politikai nyomásra – bevezette a vegyes csapatokat. Hiszen azt semmilyen szabály nem tiltja, hogy nők versenyezzenek a férfiak között, ám ezt érthető módon nem is nagyon szorgalmazták eddig. Még a sakkban sem, pedig ott a nyers erőnek vajmi kevés köze van a sikerhez…

            Innen is onnan is pfújolás, morgás hallatszott. A levezető elnök rá is szólt az interpellálóra:

            – Kérem képviselő urat, mellőzze a degradáló, szexista megnyilvánulásokat.

            – Megpróbálhatom, de akkor lassan beszélni sem fogok tudni…

[ Tovább... ]

Plüssmonológ című írásom monodramatikus bemutatója 2023. május 20-án volt az érdi parkvárosi közösségi házban. Benczéné Dizseri Márta rendezésében, fiam, Ungvári Álmos előadásában. Két felvonásban, egy szünettel.
Utána nagy sikerrel játszottuk még Szántódon, Szücsiben, Sárbogárdon, az érdi Vörösmarty Gimnáziumban, a budapesti Jókai Szalonban és a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium tükörtermében.
Sajnos megfelelő közönségszervezés nélkül fel kellett adni a tervünket, hogy a XX. század második feléről szóló - benne a világháború, 56, besúgás, ügynökakták/ügynökkérdés és abortusz, Isten-hit, politika, család, házasság kérdéseit érintő - darabunkat minél többször előadhassuk.

A következőkben itt a honlapon, részletekben közzéteszem a monodrámát, azzal együtt, hogy az élőszereplős előadás varázsát ez természetesen nem pótolhatja.

(Az ősbemutatóról a vasarnap.hu-n jelent meg cikk:  

https://vasarnap.hu/2023/05/12/szemelyisegunk-az-orokolt-sorsunkban/  )

[ Tovább... ]