2026. ápr.
13.
Aki nem tanul a történelméből...
Írta: Ungváry Zsolt Hozzászólás: 0 Nyomtatóbarát változat

 "1241 áprilisa. A félelmetes tatár sereg rázúdul Magyarországra. Minden kézre, minden fegyverre, minden szóra, minden támogatásra szüksége van a hazának. A magyari urak egy része azonban annyira utálja a királyt – elsősorban annak határozottsága miatt –, hogy nem siet a segítségére, sőt talán még drukkol is Batu kánnak, hogy leckéztesse meg ezt a Bélát, nehogy fejébe szálljon a hatalom. Aztán következik Muhi, a megsemmisítő vereség; a mongolok végig dúlják az országot, elpusztítják a lakosság 20-25 %-át. Ezt a felfoghatatlan veszteséget a magyar etnikum sosem tudta kiheverni.

1541 augusztusa. Néhány janicsár, az elhunyt Szapolyai szövetségesének, Szulejmán szultánnak a katonái betéblábolnak Budára. Nézegetik a házakat, esetleg a menyecskéket is, a dunai panorámát, a keresztény templomokat. Ők magukban már azt méricskélik, miképpen lehet ezeket dzsámivá alakítani. A helyiek pedig kíváncsian, szinte barátságosan figyelik őket; talán mosolyognak rájuk, és beszélgetnek velük. Kínálják őket mindenfélével. A süteményt és az apróbb szuveníreket elfogadják, az alkoholt visszautasítják, azzal nem élnek a próféta hívei. Nem tűnnek veszélyesnek. Aztán maradnak 145 évig. Ugyan nem válunk törökké, de a másfél századot sohasem heveri ki az ország.

1918 ősze. Felbőszült magyargyűlölők, sértett politikusok, nagyravágyó senkik, idegen zsoldban álló ügynökök és kémek, szabadkőművesek és elvtársaik szétzavarják a még fegyverben álló hadsereget. Vigyázzba vágják magukat az antant előtt, a káosz eszkalálódik, egyre mélyebbre süllyedünk a pokol bugyraiban. A haza elveszíti kétharmadát, miközben a többség bénán, beletörődve, tehetetlenül, félve figyel."

2026. ápr.
13.
A hála mint tehertétel
Írta: Ungváry Zsolt Hozzászólás: 0 Nyomtatóbarát változat

 
(...)
 
A jók elnyerik méltó büntetésüket, a jótettek elhalványulnak vagy átértelmeződnek, a rosszak pedig erkölcsi megmondókká válnak. Mennyire ismerős ez a mai napig.
(...)

https://vasarnap.hu/2026/04/08/ungvary-11/

 

Ungváry Zsolt írása a vasarnap.hu-n.

2026. ápr.
03.
Péntek délelőtt
Írta: Ungváry Zsolt Hozzászólás: 0 Nyomtatóbarát változat

Ungváry Zsolt novellája a vasarnap.hu-n

 

 

A helytartó kora hajnalban kiosont a palotából, a kihalt utcákon egészen a városfalig ment. Ott levetette tógáját, ami alatt csak egy ágyékkötőt viselt, felső testét iksz alakban két széles vászonszalag takarta, amiket a combhajlat alatt megkötött. Saruját lehúzta, a tóga mellé tette a fa tövébe, leveles ágakat helyezett rá. Kettőt-hármat guggolt, előrehajolt, bokáit mozgatta bemelegítésként. Aztán könnyed, futó léptekkel nyugat felé indult.

Ha Jeruzsálemben tartózkodott – mint most is, a zsidó ünnep miatt várható esetleges lázongások miatt –, minden reggel kijött ide titokban. Volt egy kút, mintegy tíz stadionnyira; elszaladt addig, megkerülte, és vissza. Mire az erőd ébredezni kezdett, ő már lemosdott, és várta az éjszakai őrparancsnokot jelentéstételre.

 

 (...)


https://vasarnap.hu/2025/06/25/novella/

Oldal:  1 [2] 3 ... 476 477 478
Hírkategóriák