A vállalkozó magába zuhanva ült a pénztárkönyv felett, átszámolta újra a tételeket, megnézte a gondosan lefûzött, tengernyi kifizetetlen számlát. Hát ezt elrontotta, kétség sem fér hozzá. A céget totális csõdbe vitte, magával rántva a beszállítók százait. A pénzügyi összeomláson kívül emberek és családok tömegeinek sorsát tette tönkre. Ostoba volt, dilettáns, ócska, hitvány gazember. Fogta a revolvert, és csövét a homlokához szorította.
Már majdnem meghúzta a ravaszt, amikor valaki lefogta a kezét.
- Megvesztél, Bajnai? Mit csinálsz? Öntudatos szociáldemokrata soha nem saját magát lövi fõbe, amíg lát más fõt is épen.
- Én egy szerencsétlen, tehetségtelen üzleti analfabéta vagyok. Miattam jutnak sokan koldusbotra, akad, aki a halálba menekül… Gonosz, szarházi tróger lennék, ha nem röpítenék golyót a fejembe.
- Lárifári, ezek csak olyan szlogenek. Akik meghaltak, azokon úgyse segíthetsz. A magyarok egyébként sem értenek a bizniszhez, megmondta már a Kóka Jancsi. Nem tudják, mibe és hogyan fektessenek, esztelenül költekeznek, veszik fel nyakra-fõre a hiteleket, olyan életszínvonalon élnek, hogy a spanyolok õket irigylik. Ezek a libások is csak tömték a libát kontroll nélkül, aztán ez lett belõle. Ne emészd magad miatta. Gründolsz szépen egy másik céget. Vannak nyertesek és vannak lúzerek. Most éppen van nekem egy ilyen vállalkozásom, egy ilyen kormány nevû izém, abba beveszlek miniszternek.
- Ahhoz is hülye leszek, mindent el fogok szúrni…
- Ha elszúrod, hát kapsz másik szakterületet. Leszel mondjuk miniszterelnök.
- Hiszen az te vagy.
- Most igen. De ki tudja, mit hoz a holnap. Én vagyok a magyar Tony Blair, te lehetsz a magyar Gordon Brown.
- Inkább gordon bleu…
- Az nem gordon, hanem cordon. Ezt véletlenül tudom, mert kordonokban jó vagyok. Majd te is állíthatsz a Parlament köré. Csak nehogy jöjjön a Fidesz Gordont bontani…