Termékek
Kategória - Ungváry Zsolt könyvei
logo
Vissza  Nyomtatás  ajánlja az oldalt egy barátjának    
Megnevezés Magyar Monte Cristo (MMC) - ELFOGYOTT 
Szerző Ungváry Zsolt 
Kép
Részletek Megbûnhõdik az ávósból lett vállalkozó, a besúgóból lett újságíró, a párttitkárból lett újgazdag. A hajdani, elítélt forradalmár visszatér, hogy büntessen és jutalmazzon.
A Magyar Monte Cristo Dumas hõsének hazai megfelelõje. Ménessi Csabát az 1956-os forradalomban betöltött szerepe miatt börtönbe zárják. Késõbb kiszabadul és nyugatra szökik. Hajdani elárulói itthon szép karriert futnak be, kibõl újságíró, kibõl milliomos lesz; a feljelentõ feleségül veszi Ménessi egykori menyasszonyát. Ám ekkor, a kilencvenes években, megjelenik a rejtélyes és dúsgazdag Michael Cristopher.
Minden gazember a saját sorsában hordozza önnön büntetését. Monte Cristo haragja elõl senki sem tud elrejtõzni.
A könyv a képzelet szülötte. De jólesik elolvasni!

Részlet a regénybõl:

Balla Miklós az Üllõi úttól néhány háznyira beszélgetett társaival. Hátára vetette a fegyverét, és azt a kis süteményt majszolta, amit édesanyja juttatott el hozzá aznap reggel.
-Tudjátok - magyarázta mosolyogva -, én olyan mama kedvence vagyok. Anyukám be akart zárni a fürdõszobába, de ez már nem sikerült neki, úgyhogy eljöttem. Persze rájött, hol lehetek, s képes volt megkeresni, hogy valami kis hazait tömjön belém. Nagyon finom - kínálta a többieket is.
Az utcán közben a kora délelõtti idõpontnak megfelelõen emberek jöttek-mentek. Többségük sietve, mintha kicsit közelebb haladt volna a házak falához, mint egyébkor, de néhányan megálltak beszélgetni a harcosokkal, megveregették a vállukat.
-Milyen volt a tûzkeresztség, Gyerek? - veregette meg Balla vállát egy fiatalember. Itt nem nagyon tudták egymás nevét, mindenkire ráragadt valami elnevezés. A különös az volt, hogy itt, ahol annyi fiatal srác, valóban igazi gyerek fogott fegyvert, a huszonéves Ballát kölyökképe miatt mégis e szóval különböztették meg.
-Visszajönnek, Bajusz? - kérdezte Balla.
-Még ki se mentek - nevetett a másik.
Hirtelen furcsa kopogás ütötte meg a fülüket. Az immár tapasztalt harcosokká vált felkelõk rögtön rájöttek a zaj eredetére. Valahonnan lövéseket adtak le rájuk; golyók csapódtak a házfalakhoz, az úttesthez. Földre vetették magukat, és tüzelõállást foglaltak. Keresték az orvlövész fészkét.
-Onnan jött! - hallatszott a kiáltás az egyik körúti ház második emeleti ablakára mutatva.
-Megsebesült valaki? - kérdezte Bajusz.
-A Gyerek! - szólt egy alig mutáló hangocska, s tragikusságában is volt valami komikus abban, hogy a tizennégy év körüli fiú "gyerek"-nek nevezte az egyetemistát.
Balla a hátán feküdt, karjait szétvetve, de kezében még görcsösen szorongatva a süteményt. Mellén vörös folt terebélyesedett egyre, s nyomon követhetõen itatta át ruhájának mind nagyobb darabját. Szájából halk, szinte bocsánatkérõ hörgés tört fel, aztán feje oldalra konyult.
-Elkapjuk! - kiáltott fel valaki a körben hasalók közül. Ötfõs csoport élén nyurga ifjú szaladt át a túlsó oldalra, s berontottak a kapualjba. Kettesével vették a lépcsõfokokat, de a fordulóknál megtorpantak, szabályszerûen biztosították magukat, s csak akkor folytatták az utat, amikor kivédték a várható veszélyt.
A lepusztult, kilazult korlátú gangon még óvatosabban araszoltak végig. Egy-egy fegyveres megállt a fõ- illetve a melléklépcsõnél.
-Ez az! - állította meg két társát a magas.
-Biztos?
-Mindjárt kiderül. Álljatok félre!
Oldalra húzódtak, a nyurga pedig lábával berúgta az ajtót, s egy ugrással a szobában termett. Géppisztolyát maga elé emelte, de nem kellett használnia. Az orvlövész messzelátóval figyelte az utcát, fegyverét a földre támasztotta. A fiatalember gyors mozdulattal felkapta a géppisztolyt, de addigra már társai is benyomultak a lakásba.
A férfi, akit találtak, a zajra ugyan megpördült a sarkán, s fegyvere után kapott, de elkésett. Öt géppisztoly szegezõdött rá, s noha támadói együtt is talán alig voltak nála idõsebbek, kissé megszeppenten nézett velük farkasszemet.
-Megölnek? - kérdezte ijedten.
-Az a legkevesebb - heveskedett a legfiatalabb. A nyurga azonban félrelökte társát.
-Nem vagyunk gyilkosok. A forradalom gyõzött, maguk pedig bíróság elõtt fognak felelni azért, amit tettek.
-Miféle bíróság? - kiáltott az ÁVH-s férfi. - A te bíróságod, öcsi?
-A felszabadult nemzet bírósága.
-Itt én képviselem a törvényt. Ti ellenforradalmárok vagytok. Lógni fogtok valamennyien.
-Az ÁVH-t feloszlatták.
-Kicsoda?
-Nagy Imre, a minisztertanács elnöke.
-Ki az a Nagy Imre? - kacagott a férfi, s próbált pár lépést közeledni. A nyurga nekiszegezte a géppisztolyát.
-Ne kísérletezzen trükkökkel! Letartóztatjuk, és elkísérjük. Nem tehet ellene semmit.
-Nem? - ordított eszelõsen a férfi. - Nem?
Egyetlen nagyívû ugrással átvetette magát az ablakon. Az öt fiatal rögtön ott termett. Az ÁVH-s a járdán feküdt kiterülve. Néhányan már körül is vették, de mozdulataikból ítélve halottnak nyilvánították.
A különítmény visszatért a Corvin közbe. A nyurga beszámolt a történtekrõl.
-Okosan viselkedtél - dicsérte meg Bajusz. - Hogy hívnak?
-Niklai Domonkos. A Gyerekkel mi van?
-Meghalt.
-Eltemetjük ?
-Épp itt van valami barátja. Azt mondta, elviszi az édesanyjához a holttestet. 
Feladó ungvaryzsolt.hu  
Oldalak száma 275 
Email  
Ár HUF 1,400.00 
Megtekintve 2018 
Megrendelés menete