2025. ápr.
03.
03.
Nemzethalál helyett harc a túlélésért
(...)
Herder jóslata a magyarság felszívódásáról, beolvadásáról vagy Vörösmarty látomása a sírról, „hol nemzet süllyed el” a mi lelkivilágunkba örök szorongásként épült be. Valószínűleg ennek kamaszkori lecsapódásaként 1985-ben, 17 évesen írtam egy elbeszélést: a fiatal egyetemista talál az apja régi könyveinek lapjai között egy térképet, amely mintha az ő akkori világát ábrázolná, de fura jelek és vonalak vannak behúzva. Ugyanis ebben a jövőbeni utópiában egyetlen homogén birodalom létezik, belső határok és természetesen nemzetállamok nélkül. Hősünket izgatja a kérdés, addig nyomoz, míg rá nem jön, hogy a területet, ahol él, régen Magyarországnak hívták, az ő ősei magyarok voltak. Szép lassan arra is fény derül, hogy vannak olyan titkos csoportok, amelyek ébren tartják a magyar öntudatot, nyelvórákat, történelmi előadásokat szerveznek. A hatalom – az egyetem dékánja – próbálja ettől távol tartani hősünket, akit mind jobban elkap a hév, feléled benne a vágy, hogy ő is részese lehessen ennek a hazafias körnek. Idővel persze lebuknak, és a főszereplőt éppen egy előadása közben tartóztatják le. De amint viszik el a rendőrök, a diákok felállnak, és a Himnuszt kezdik énekelni.
https://vasarnap.hu/2025/04/02/ungvary-zsolt-nemzethalal-helyett-folyamatos-harc-a-tulelesert/
Ungváry Zsolt írása a vasarnap.hu-n.